Akut szívelégtelenség

A szívelégtelenség akkor fordul elő, amikor a szív már nem képes a szükséges mennyiségű vért pumpálni a szisztémás keringésbe. A létfontosságú szervek ekkor nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot. Különbséget kell tenni a szívelégtelenség akut és krónikus formái között. A szívelégtelenséget például szívroham, koszorúér-betegség, magas vérnyomás, szívizomgyulladás és -betegség, vagy szívbillentyű-hibák okozzák. Mindezek az okok a szívizom betegségéhez és gyengüléséhez vezetnek. Itt pozitív inotróp gyógyszerekkel történő kezelésre van szükség, amelyek erősítik a szívizom összehúzódási erejét.

A szívelégtelenséget például szívroham, koszorúér-betegség, magas vérnyomás, szívizomgyulladás és -betegség, vagy szívbillentyű-hibák okozzák. Mindezek az okok a szívizom betegségéhez és gyengüléséhez vezetnek.

Itt pozitív inotróp gyógyszerekkel történő kezelésre van szükség, amelyek erősítik a szívizom összehúzódási erejét.

A kardiogén sokkot a szív pumpálási hibája váltja ki, amely már nem képes biztosítani a szükséges szívteljesítményt. Az esetek hetven-nyolcvan százalékában a kardiogén sokkot akut miokardiális ischaemia (szívroham) okozza. A kardiogén sokk abszolút vészhelyzet, és azonnal kezelni kell. Ezután gyógyszeres kezeléssel meg kell őrizni vagy helyreállítani a szervek véráramlását.

A szívritmuszavarok általában ártalmatlan extra ütések, betegségérték nélkül. Azonban mind a szívfrekvencia lassulása (bradycardia), mind a pulzusszám gyorsulása (tachycardia) életveszélyessé válhat. Általában súlyos, strukturális szívbetegség, például szívroham, szívizomgyulladás, szívelégtelenség, szívbillentyű-hibák vagy a magas vérnyomás által szerzett szívizom veleszületett vagy súlyos megvastagodása következtében fordulnak elő. A kezelést antiaritmiás szerekkel végezzük.